Így vedd fel a harcot kerted kártevőivel!
Korábbi blogunkban már írtunk róla, hogy mennyire fontos védelmezni kertünk féltett növényeit a kórokozóktól. Most a kártevők elleni harchoz adunk néhány tanácsot!
Állati kártevők közé soroljuk azon rovarokat vagy pókszabásúakat, amelyek közvetlenül a termést vagy más növényi részt támadnak és terméscsökkenést okoznak. A gombás, bakteriális és vírusos megbetegedésekhez hasonlóan a védekezés a legjobb módszer növényeink életben tartásához, azonban ha mégis támadás érné kertünket, a korai felismerés még segíthet megmenteni kedvenc dísz- és haszonnövényeinket.
Gyakori kártevők
1.Tetvek
Kaliforniai pajzstetű
A kerek, viaszos páncéllal rendelkező kártevő igen ellenálló. Sok gazdanövénye van, de leginkább az almát, körtét és szilvát lepik el tömegesen. A szájszervükkel a növényi szövetekbe fúrnak, azok nedveit szívogatva károsítják a lágy részeket. Eleinte a növény elszíneződését okozzák, de elszaporodva az erősen ellepett rész elhalását okozzák.
Levéltetű
Számos fajtája ismert. Szívogatásukkal jelentős károkat okoznak mind a beltéri, mind pedig a kültéri növényeken. Megjelenésüket az általuk termelt, leveleken megjelenő ragacsos mézharmat jelzi.
Szőlőtetű
Kinézetre a levéltetűhöz hasonló, de kifejezetten a szőlőgyökéren telepszik meg. Komoly károkat okozhat, hiszen orsó alakú daganatot és gombásodást okoz, gyakran pedig az egész tőke áldozatául esik.
A tetvek ellen permetezzünk vegetációs időszakban! A rendszeres, vegyszeres védelem nemcsak a tetvek, de az általuk okozott vírusos megbetegedésektől is megmentheti növényeinket! A kártevők júniusban rajzó lárvái ellen lambda cihalotrin hatóanyagú szerrel permetezhetünk. A bogyóstermésű növényeken acetamiprid hatóanyagú szerrel védjük meg a termést!
2. Atkák
Takácsatka
A takácsatka dísznövényeinket elsősorban esztétikailag károsítja. Megjelenésüket a levelek fonák oldalán terjedő, pókhálószerű szövedék jelzi. Enyhe fertőzés esetén a narancssárga atkák szívogatása miatt a levelek sárgulhatnak, de ha megtelepednek a virágon, az a pusztulását is eredményezheti.
Szőlő-levélatka
A levelek hólyagosodását okozó atkák megjelenésével a szőlő hajtásai gyengén fejlődnek tovább. Gyakran deformálódás és sok oldalhajtás figyelhető meg a kártevő hatására.
Az atkák ellen szintén a megelőzés javasolt. Elsősorban a késői gyomirtás okozhatja a takácsatkák megjelenését, de a helytelen vegyszerhasználat is elősegíti az elszaporodásukat. Ugyanis a széles spektrumú rovarölő szerek kiírtják a természetes ellenségeiket (pl.: katicabogár), rájuk viszont nincs negatív hatással, hiszen az atkák a pókszabásúakhoz tartoznak. Megjelenésük esetén használjunk atkaölő szereket, kéntartalmú növényvédő szereket!
3. Tripszek
Az egynyári virágok, balkon- és szobanövények, valamint a konyhakerti növények gyakori kártevői a tripszek. Nagyon apró, szemmel alig látható rovarok, melyek jelenlétéről a levelek fonákján megjelenő, ezüstös nyálkafoltok árulkodnak. A szívogatásukkal okozott apró lyukakon kívül a vírushordozó képességük miatt jelentős veszélyforrást jelentenek virágaink és zöldségeink számára.
Amennyiben tripsz-támadást fedezünk fel, fontos a mielőbbi permetezés! Szervesfoszforsavészter és piretroid hatóanyagú szerrel, több alkalommal kell ellenük védekezni.
4. Molyok
Almamoly
Az almamoly a termésbe fúrja be magát és ott rakja le petéit. A szilvamolyhoz és a káposztalepkéhez hasonlóan hernyó, majd a bebábozódást követően lepke alakját ölti. Évente két-három nemzedéke is lehet, ami a megelőző védekezést jelentősen megnehezíti.
Sodrómoly
A sodrómolyok többek között a gyümölcsfákon, fűzfákon és a rózsabokron telepszenek meg. A leveleket megrágják, összegöngyölik, a rügyeken pedig apró lyukakat fúrnak és a virágszirmokkal táplálkoznak. Az első generációs lárvák a tavaszi, fiatal termések héján képeznek lyukakat, a második generációs lárvák pedig nyáron fúrják bele magukat a gyümölcsbe, ami ezáltal rothadásnak indul.
A molyok ellen lambda cihalotrin hatóanyagú szerrel védekezhetünk. Az almamoly elleni mechanikai védekezés során vegyszert takaríthatunk meg, ha a fák törzsére rögzített, hullámpapírból készült hernyófogó övek hetenkénti cseréjével és elégetésével pusztítjuk az itt bábozódó hernyókat. A sodrómolyok második generációs lárvái miatt nyáron is permetezhetünk. Továbbá a termékritkítással természetes úton akadályozhatjuk meg a kártevők vonulását.
5. Bogarak
Burgonyabogár
Tápnövényei kizárólag a burgonyafélék családjából kerülnek ki. Mind a lárvái, mint pedig a bogarak erősen károsítók. Elterjedésük esetén tarrágással számolhatunk. Általában a növény leveleit és szárát támadják, de betakarítás alatt a gumót is támadják.
Vincellérbogár
Dísznövények, örökzöldek levelének károsítói a vincellérbogarak. Két éves fejlődésük lárva stádiumában a növények gyökereit rágják, ami akár a tápnövény pusztulását is okozhatja. Bogár formájukban éjszaka aktívak és a növények leveleit rágják.
Májusi cserebogár
A májusi cserebogár teljes átalakulással fejlődik ki, 3-4 év alatt. A növények számára a legkárosabb az idős lárva, hiszen a talajban károsítja a gyökérzetet, amely hatására aztán elhervad, esetenként ki is szárad. Magyarországon körülbelül 3 éves inváziós ciklusok vannak a fejlődési idejük miatt.
A bogarak ellen rovarölő szerek használatával védekezhetünk. A lárvák ellen a földlabda kezelése, a vetőgumók előcsíráztatása és idejében történő kiültetése és a környezet növényvédelme lehet hatásos. A cserebogarak esetében jó módszer, ha kora reggel az invázió sújtotta fákat megrázzuk, a dermedt bogarakat pedig széttapossuk.
Környezetünkre való tekintettel azonban a legjobb “biológiai fegyver” a madarak számára vonzó kert létesítése! Alakítsunk ki védett területeket a kertünkbe, ahol megbújhatnak és fészkelhetnek. Továbbá tegyünk ki madár itatókat és fürdőket, hogy a nyári melegben is jól érezzék magukat!
Kisebb fertőzés esetén még a hernyók ellen próbálkozhatunk ecetes permetszer használatával, illetve a kártevőket saját kézzel is irthatjuk. Növény választáskor figyeljünk a változatosságra, hogy egy kártevő se találhassa meg nagyszámban kedvenc táplálékát. Védőnövények ültetésével (pl.: büdöske a fonalférget, kapor a csigákat és az atkát, fokhagyma a burgonyabogarat űzi el) természetes oltalmat alakíthatunk ki kertünkben.